A magyar kormány az Európai Unió Bíróságához benyújtott megsemmisítési keresetével megtámadta a kiküldetési irányelv 2018. július 9-én kihirdetett módosítását – közölte a Miniszterelnökség. Magyarország az Európai Bizottság javaslatának 2016 márciusában történt közzététele óta mindvégig ellenezte a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló (96/71/EK) irányelv módosítását, mert az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza a közlemény szerint.
A két éven át politikai viták kereszttüzében álló tárgyalások során a kormány azt az álláspontot képviselte, hogy az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, megbontva a korábbi szabályok révén a munkavállalók védelme és az említett alapszabadság előmozdítása között kialakított kényes egyensúlyt, ráadásul az egész Unió versenyképességét csökkentik. Azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére változatlanul fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája, közte az Országgyűlés az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot – írja a Miniszterelnökség.
Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezeket a természetüknél fogva nagyfokú mobilitás jellemzi. Az Európai Unió Tanácsában az irányelv elfogadásának ellenzésekor Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki azt is, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak, mivel a közúti közlekedésre alkalmazandó speciális kiküldetési szabályok még – jelenleg is kiélezett – tárgyalás alatt állnak.
Kiemelték: Magyarország a tárgyalások során a minden tagállam számára elfogadható, észszerű kompromisszum kialakítására törekedett. Mivel ezt a megközelítést elutasították, ráadásul az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára, a kormány a 2018. október 3-ig nyitva álló keresetindítási határidőig megtámadta az uniós jogszabályt az Európai Unió Bíróságán.
A kormány a keresetlevelében számos jogi érvet sorakoztat fel annak alátámasztásához, hogy a megtámadott jogi aktus sérti az Unió alapszerződésében rögzített szolgáltatásnyújtás szabadságát. Egyrészt a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. Továbbá a kormány kifejti, hogy a kiküldetési szabályok közlekedési szektorra való kiterjesztése is az alapszerződésbe ütközik – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
A kormány arra is hivatkozik, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogukba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük. Ugyanezen időpontig a tagállamok nem is alkalmazhatják ezeket a rendelkezéseket. A kormány bízik abban, hogy ezt megelőzően az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.
Magyarország szerint kulcsfontosságú a bírósági eljárás kimenetele a közlemény szerint, mivel bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet.
A rendelkezésre álló információk szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az Unió bíróságához az irányelv megsemmisítését kérve – zárul a közlemény.
