Siralmas a helyzet a magyar egészségügyben

Képtalálat a következőre: „bérrobbanásnak”

 

Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban – írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban – tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet – írja a Portfolio.

Az országos KSH-adatok szerint februárban még tovább gyorsult a keresetek növekedése: az előző évhez képest 12,1%-kal voltak magasabbak. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét – írtuk korábbi cikkünkben. Az átlagkereset februárban 345 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 356 600 forinton alakult. A vállalati szférában 356 900 forint volt a bruttó átlagkereset, míg a költségvetési szektorban 324 600 forinton alakult.

Ha az ágazati bontásban rendelkezésre álló részletes adatokat is megvizsgáljuk, azonnal szembetűnik két adat. A humánegészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban dolgozók bérének éves emelkedési üteme.

Képtalálat a következőre: „bérrobbanásnak”

Mi folyik az egészségügyben?

Képtalálat a következőre: „Siralmas a helyzet a magyar egészségügyben”A humánegészségügyben foglalkoztatottak esetében februárban a bérek csupán 2,2%-kal növekedtek az előző évhez képest. Ha a közfoglalkoztatottak nélkül tekintjük az egészségügyben végbement éves béremelkedést, akkor

még drámaibb a szám, csak 2,1%-kal volt magasabb a kereset ebben az ágazatban.

Ha hozzátesszük a képhez a februári inflációs adatot, akkor lesz csak igazán szembetűnő az egészségügyben dolgozók elkeserítő bérhelyzete.

2019 februárjában ugyanis éves alapon 3,1%-kal emelkedtek az árak, így az egészségügyben dolgozók esetében idén februárban 1%-os reálkereset-csökkenés valósult meg.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2018-ban január elsejére hozták előre a korábban 2018 novemberére tervezett béremelést és így a magasabb bérek az egészségügyi ágazatban 2018 februárjában jelentek meg (itt látunk is 2018 februárjában egy 20,1%-os éves bérnövekedési ütemet), vagyis az erőteljes bázishatás fontos szerepet játszott. És azt is hozzá kell tenni, hogy idén júliustól többlépcsős béremelési program indul (idén júliustól 8 százalékkal, jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2022-ben pedig újabb 30 százalékkal nő.).

Mindezektől függetlenül azonban rendkívül aggasztó, hogy az állami egészségügyből napi rendszerességgel érkező hírek közepette ez az az ágazat Magyarországon, ahol elakadt a bérek emelkedése.

Nem véletlen, hogy legutóbb az érdekvédők elszomorítónak nevezték, hogy a kormány nem foglalkozott az egészségügyi dolgozók béremelésével érdemben és nem vették fontolóra az érdekképviseleti vezetők által korábban beterjesztett három bértábla javaslatot. Ha ezek közül bármelyik is megvalósult volna, akkor idén júliustól 25%-os béremelés lett volna, nem 8%, amit a kormány most ismét bejelentett.

Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete egyébként 335 ezer forint, ami közel 11 ezer forinttal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, de meghaladja a költségvetési szektorban látható átlagkereseti adatot.

Súlyos a helyzet az oktatásban is

Kapcsolódó kép

Az oktatásban februárban 4,2%-kal nőttek a keresetek a januári 2,8%-os növekedés után.

Ez a második legalacsonyabb növekedés a nemzetgazdasági ágak közül az egészségügy után, és töredéke az országos átlagban 12%-os növekedésnek. Mindez azért következhetett be, mert a tanárok/tanítók fizetését évek óta nem emeli a kormányzat, ami miatt teljesen kimaradtak az elmúlt évek bérrobbanásából.

A pedagógusok fizetése a 2014-es minimálbérhez van kötve, így azóta nem követi az országos béremelést, miközben a minimálbér azóta több mint 50%-kal emelkedett.

Idén az a példátlan eset fordult elő, hogy a garantált bérminimum (köznapi nevén szakmunkás minimálbér) már meghaladta egy kezdő, diplomás tanító fizetését. A bértáblát azért kellett kiigazítani (felemelni a pedagógusok fizetését a garantált bérminimumra), mert a tanítók nem kereshetnek kevesebbet, mint a szakmunkás minimálbér.

Forrás: portfolio.hu