Teherfuvarozók munkaidő-elszámolása: erre kell odafigyelni

Teherfuvarozók munkaidő-elszámolása: erre kell odafigyelni

  • adozona.hu

1

Közúti árufuvarozó vállalkozás két munkavállalója Németországba szállított, és 21 órát dolgozott egyfolytában. Hogyan kell a munkaidejüket elszámolni? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Olvasónk nagyon tágan megfogalmazva tette fel a kérdést, amelynek megválaszolásához ismerni kellene a munkaidő-nyilvántartás részleteit is – bocsátotta előre válasza indításaként szakértőnk. A közúti árufuvarozásra az 561/2006/EK rendelet, az AETR Egyezmény, a 2002/15/EK irányelv, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Először is tudni kell, hogy megkülönböztetünk munka- és rendelkezésre állási időt.

A fuvarozó munkaidejébe beleszámít minden olyan idő, amit a munkával kapcsolatban tölt el. Ide tartozik

– a vezetési idő
– a be- és kirakodás ideje,
– a jármű takarítására, fenntartására fordított idő,
– a jármű, a rakomány és az utasok a biztonságára, ezzel kapcsolatos tevékenységekre fordított idő,
– az előírások teljesítésére fordított idő. Ebbe beletartozik az adminisztráció (papírmunka), a rakodás felügyelete, vámhatósági ügyintézés ideje stb.,
– a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, ha nem lehet előre tudni, hogy amennyi is lesz (ezt kollektív szerződés rendelkezésre állási időnek is átminősítheti).

Rendelkezésre állási idő egy fuvarozónál minden olyan idő, ami nem pihenő- és nem munkaidő. Nem kell a „munkahelyen” tartózkodnia a sofőrnek, de bármikor készen kell állnia a munkavégzésre, a vezetésre. Ide tartozik, tehát rendelkezésre állási idő például, amikor

– az autóval kompon kelnek át,
– a járműszerelvényt vasútra rakták, a teljes vasúti szállítás ideje alatt,
– a határátkelésnél a várakozással töltött idő (de nem az araszolás, hiszen ott az autóban kell tartózkodni),
– a hétvégi kamionstop alatt eltöltött várakozás ideje,
– menetrend szerinti busz vezetőjénél az érkezés és indulás között eltöltött idő,
– az az idő, amit a váltósofőr a fekvőhelyen pihenve, vagy a jobb oldali ülésben tölt el.

Mindehhez kapcsolódnak a részletszabályok. A Kktv. alapján munkaidőkeret alkalmazása kötelező. Ennek hossza legfeljebb négy, kollektív szerződés esetén hat hónap lehet. A heti munkaidő maximum 60 óra, a keret átlagában pedig 48 óra maximálisan.

A közúti közlekedésről szóló törvény 18/G paragrafusa szerint, amennyiben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 0 és 04 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a tíz órát nem haladhatja meg. Más esetekben ennek nincs akadálya.

A napi vezetési idő általánosságban nem lehet több 9 óránál, azonban hetente két alkalommal meghosszabbítható 10 órára. Egy héten 6 napi vezetési időszak lehet. A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, a kétheti vezetési idő a 90 órát. Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után legalább 45 perces szünetet kell tartani, de ez felosztható 15 perces és azt követő 30 perces szünetre.

A rendszeres napi pihenőidőnek legalább 11 órának kell lennie, amely heti három alkalommal 9 órára csökkenthető. A rendszeres napi pihenőidő felosztható egy 3 órás és egy azt követő, 9 órás pihenőidőre. Több fős személyzet esetén a járművezetőnek 30 órán belül legalább 9 órás napi pihenőidőt kell tartania.

A rendszeres heti pihenőidő 45 óra, amely kéthetente egyszer 24 órára csökkenthető, amit azonban három héten belül kompenzálni kell. A nemzetközi különjárati személyszállítást végző autóbusz vezetője a heti pihenőidőt 12-szer 24 órás időszakkal elhalaszthatja, de ezt követően két rendes, vagy egy rendes és egy csökkentett heti pihenőidőt kell tartani, és a csökkentést három héten belül kompenzálni kell.

Fontos, hogy az Mt. 134. paragrafus (1) bekezdése szerint a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. Ennek keretében nyilvántartja

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság tartamát.

A gépkocsivezetők esetén a „jelenlét” nyilvántartása speciális, ennek pontos módjáról sem az Mt., sem a közúti közlekedésről szóló törvény nem ad eligazítást.

Célszerű, ha – külön táblázatban – a munkaidőkeret kezdő napjától kezdve nyilvántartja a vállalkozás

– a vezetési időt,
– a megszakítást,
– az egyéb munkavégzést,
– az éjszakai munkavégzést,
– a rendkívüli munkavégzést,
– a rendelkezésre állást,
– a munkavégzés közötti pihenőidő szabadidőt (csak kétfős járat esetén),
– az egyéb munkavégzést (például rakodás),
– a napi – egybefüggő – pihenőidőt,
– a heti pihenőidőt, illetve
– esetleg külön oszlopban minden lényeges körülményt, például a betegszabadságot, a táppénzt, a rendes szabadságot, a munkaszüneti napot vagy az azon végzett munka, járatszám, menetlevél vagy fuvarlevél számát.

A pótlékokról a következőket fontos tudni:

Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén (00-04 óra) a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. Munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén az Mt. szerinti rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a gépkocsivezetőt. Amennyiben 12 órával korábban nem osztotta be a munkáltató a munkaidőt, a Kktv.18/E paragrafusa alapján rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell fizetni. A törvény szerint a munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. paragrafus (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg (40 százalékos bérpótlék).

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>