ALAPSZABÁLYZATUNK
Nyilvántartásba véve: Fővárosi Törvényszék Pk.67168/1991.
A szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0003934.
Az egyesület neve: Nemzetközi és Hivatásos Gépjárművezetők Országos Szakszervezete.
Rövidített neve: NeHGOSZ.
Angolul: National TradeUnion of international and professional drivers.
Jogállása: Önálló jogi személy. A munka világában működő érdek-képviseleti Szakszervezet.
Működési területe: Országos, munkahelyi, területi csoportjai útján.
Székhelye: H-3400. Mezőkövesd, Bokréta utca 2.
Képviselő: A Szakszervezet Elnöke egy személyben.
Szakszervezet képviselője:
E-mail: elnok@nehgosz.hu
Web: www.nehgosz.hu
Az alapszabályt a szakszervezet céljának figyelembe vételével kell értelmezni.
A szakszervezet célja és működésének alapelvei:
-
A szakszervezet célja tagjainak egyéni és kollektív érdekvédelme és érdekképviselete. Szakszervezet elsődleges feladata szakmánk országos és munkahelyi szintű érdekvédelme. Ennek megvalósítása érdekében megkülönböztetett figyelmet szentel a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezőknek, a munkahelyi biztonság megteremtésének, valamint a munkavállalói jogok biztosításának.
-
A szakszervezet működésében és szervezetében a következő alapelveket érvényesíti;
a.- demokratizmus a tisztségviselők megválasztásában és a határozataiban,
b.- szolidaritás a szakszervezet tagjai között,
c.- nyilvánosság a döntéshozatalban és a működésben.
-
A szakszervezet független a politikai pártoktól és a munkáltatóktól, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
-
A szakszervezet céljai megvalósítása érdekében kész együttműködni minden más, munkavállalói érdekvédelemmel, foglalkozó szervezettel.
I. fejezet: A TAGSÁG
I./1. A Szakszervezet tagja lehet:
a.- minden olyan munkavállaló, aki a nemzetközi és belföldi fuvarozás, illetve nemzetközi és belföldi személyszállítással foglalkozó, logisztikai vállalkozás bármely munkáltatónál, mint alkalmazott és (fizikai, szellemi) munkakört tölt be, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében,
b.- aki korábban nemzetközi és hivatásos gépkocsivezetői munkakört töltött be a belépését megelőzően legalább összesen 365 napot -, s most más munkakörben dolgozik, de a nemzetközi és belföldi-fuvarozó, illetve nemzetközi és belföldi-személyszállító logisztika szakmában,
c.- aki hivatásos és nemzetközi gépjárművezetői jogosítványt szerzett, s jelenleg valamely nemzetközi és belföldi személyszállítással, illetve nemzetközi és belföldi fuvarozással foglalkozó vállalatnál gépjárművezetői beosztásra vár,
d.- az a nemzetközi és hivatásos belföldi gépkocsivezető, aki vállalkozói igazolvánnyal tevékenységet folytat, de nem munkaadó,
e.- azok a szakszervezeti tagunk/tagjaink, akik az előbb felsoroltaknak megfeleltek, a nyugdíjba vonulásuk után is megőrizhetik tagsági viszonyukat.
f.- A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelességek terhelik.
I./1.1.
Az Alapszabály lehetővé teszi, hogy a NeHGOSZ tagjai egyidejűleg más érdek-képviseleti szakszervezet/ek/nek is tagjai lehetnek.
I./1.2.
Pártoló tag lehet az, a személy, aki a nemzetközi és belföldi fuvarozó, illetve nemzetközi és belföldi személyszállítás szakmában van foglalkoztatva, de nem gépkocsivezető munkakörben. A pártoló tag a Küldöttgyűlésen mondhatja el véleményét, javaslatát és a Küldöttgyűlésen szavazásra terjesztheti be.
I./1.3.
A kettős tagsággal bírók és a pártoló tagok nem kaphatnak a NeHGOSZ-ban vezető szerepet. Vezető szerepnek számít a NeHGOSZ Elnökségi és csoport Ügyvezető Testületi tagság.
I./1.4.
Nem lehet a szakszervezet tagja, aki bármilyen szinten és módon munkáltatói jogokat gyakorol vagy tulajdonosa (részben vagy egészben) nemzetközi szállítmányozása tevékenységet végző vállalkozásnak.
I./1.5.
A taggá válás érdekében a jelentkezőnek belépési nyilatkozatot kell kitöltenie. (a minta csatolva a mindenkor érvényes Alapszabályhoz) A nyilatkozatot a NeHGOSZ Elnöksége fogadja el. Az elfogadásról vagy elutasításról a jelentkezőt írásban értesíteni kell. Az ilyen döntést nem kell indokolni. A mindenkor érvényes tagjegyzéket csoportoknál az Alapszabály szerinti NeHGOSZ képviselőnek kell vezetnie.
I./2. A tagsági viszony megszűnik:
a.- a tag halálával,
b.- a szakszervezet megszűnésével,
c.- a tag kilépésével,
d.- a tagsági elvesztésével,
e.- a tag kizárásával,
I./2.1.
A tag kilépés esetén a tag írásbeli bejelentésére, a nyilvántartásra kötelezett szervek törlik a szakszervezet sorából.
a.- A jogviszony megszűnése esetén ezt a tényt a tagnyilvántartásban rögzíteni kell a jogviszony megszűnésének módja és időpontja megjelölése mellett.
b.- A tag a tagsági jogviszonyát kilépéssel bármikor indokolás nélkül megszüntetheti a szakszervezet elnökével közölt (személyesen átadott vagy postán megküldött) írásbeli nyilatkozattal. A tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozatnak a szakszervezet elnökével való közlése napján szűnik meg.
c.- A tagsági jogviszonyt írásban harminc napos határidővel lehet felmondani a felmondás alapjául szolgáló ok megjelölésével. A felmondásra a közgyűlés (az elnökség) jogosult.
d.- A tagnak jogszabályt, a szakszervezet alapszabályát, más szabályzatát vagy a szakszervezet közgyűlésének, elnökségének határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a tag a szakszervezetből kizárható. Súlyosan jogsértő magatartásnak minősül a szakszervezeti tagdíjfizetési kötelezettség megsértése is, amennyiben a tag 6 hónapon keresztül nem fizette be a tagdíjat.
e.- A kizárási eljárás előtt a tagot fel kell szólítani arra, hogy hátralékát 1 hónapon belül fizesse be. A kizárási eljárás a határidő ismételt eredmény nélküli eltelte esetén indítható meg a taggal szemben.
f.- A kizárásra az elnökség jogosult. A kizárást kezdeményezheti a küldöttgyűlés, az elnökség vagy bármelyik tisztségviselő. A kizárási eljárásról írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kizárási okot, valamint a kizárási eljárás időpontját és helyszínét, s azt a tájékoztatást, hogy a tag a kizárási okkal szemben személyesen szóban védekezhet, vagy védekezését írásban is benyújthatja a küldöttgyűléshez/elnökséghez, részt vehet az eljárásban, tanúmeghallgatást és egyéb bizonyítást kezdeményezhet, továbbá az eljárásban felhasznált iratokat, dokumentumokat megtekintheti.
g.- A kizárásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat és a kizáró határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről való kioktatást.
h.- A kizáró határozattal szemben a tag, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a küldöttgyűléshez. A küldöttgyűlés a fellebbezést a legközelebbi ülésén bírálja el. A küldöttgyűlés határozatnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A küldöttgyűlésre a tagot írásban meg kell hívni, s személyesen meg kell hallgatni, vagy fel kell hívni arra, hogy előadását írásban is megküldheti a küldöttgyűlés részére. i.- A határozatot írásban kell közölni a taggal, amelyben ki kell oktatni a jogorvoslati lehetőségéről is. küldöttgyűlési határozattal szemben a tag annak kézhezvételétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat keresettel.
j.- A kizáró határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem a kizárás végrehajtására nincs halasztó hatállyal. Kizárás esetén a tagsági jogviszony a kizárásról szóló döntés meghozatalának napján szűnik meg.
I./3. A tagok jogai:
I./3.1.
A szakszervezet tagjai jogosultak:
a.- A tag a tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A szakszervezeti üléseken (Csoport Taggyűlésen vagy Küldöttgyűlésen közvetlenül, továbbá Küldöttgyűlésen, Elnökségi ülésen, Csoport Ügyvezető Testületi ülésen képviselői útján közvetve) részt venni,
b.- a tag jogosult a szakszervezet tevékenységében részt venni,
c.- az üléseken (és azon kívül is) javaslatokat tenni,
d.- a tag jogosult a döntéshozatalban részt venni szavazati jogukat gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni javaslatokat és észrevételeket tenni.
e.- a tag választhat és választható a szakszervezet bármely tisztségére, ha annak feltételei fenn álnak,
f.- a szakszervezet működéséről, pénzügyeiről (a beszámolók közötti időszakban is) tájékoztatást kapni, a tisztségviselőket beszámoltatni,
g.- jogosult az Alapszabály és a szakszervezet egyéb szabályai szerint betekinteni a szakszervezeti ügyek irataiba,
h.- munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben védelmet és képviseletet kérni,
i.- csoportokat alakítani és ott csoport tisztségviselők megválasztását, leváltását kezdeményezni, a csoport tevékenységében részt venni,
j.- másik tag kizárását kezdeményezni,
k.- az Alapszabály módosítását – kollektívan – kezdeményezni, az elfogadott Alapszabállyal szemben észrevételeket tenni.
l.- jogosult igénybe venni a szakszervezetnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
m.- a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak
n.- a tagsági jogok nem forgalomképesek és nem örökölhetőek
I./3.2.
A szakszervezet tagjai kötelesek:
a.- Köteles az alapszabály és a szakszervezet egyéb belső szabályainak rendelkezéseit, az elnökség, a küldöttgyűlés határozatait, döntéseit betartani,
b.- köteles a szakszervezet célkitűzéseit szem előtt tartani és megvalósításukat aktívan elősegíteni, nem veszélyeztetheti a szakszervezet céljának megvalósulását és tevékenységét
c.- köteles a tagdíjat rendszeresen fizetni.
I./3.3.
A tagság jogviszony keletkezése:
a.- tagsági jogviszony a belépésével keletkezik
b.- a belépő nyilatkozatot írásban kell benyújtani a szakszervezet elnökségéhez.
II. fejezet: A SZAKSZERVEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
a.- Küldöttgyűlés,
b.- Elnökség,
d.- Ellenőrzési Bizottság
c.- Munkahelyi vagy területi csoportok.
d.- Csoportba nem szerveződő tagság.
II./1. A szakszervezet munkahelyi szervei (munkahelyi alapszervezetek
II./1.1.
A tagok közös érdekeik képviseletére munkahelyi vagy területi alapon csoportokat alakíthatnak.
a.- Önálló szervezeti egységnek minősülnek a munkahelyi alapszervezetek. Munkahelyi alapszervezet az a szervezeti egység lehet, amelynek taglétszáma az adott munkahelyen/munkáltatónál eléri az 5 főt.
b.- A munkahelyi szervezet tagjai közül titkos, többségi választással vezetőt választhat, aki a munkáltatóval szemben a tagok élet-és munkakörülményeit érintő kérdésekben képviseli a munkahelyi szervezethez tartozó tagokat, s részt vesz a munkahelyi kollektív tárgyalásokon.
c.- Ha nem önálló jogi személy a munkahelyi szervezet, akkor csak részvételi és tanácskozási joga lehet, s szerződést azonban csak a szakszervezet elnöke írhatja alá, kollektív szerződéskötési, aláírási joga a szakszervezet elnökének ilyen irányú meghatalmazása esetén van.
II./1.2.
A szakszervezeti csoportok önálló döntéshozó, érdekvédő, érdekegyeztető és érdekképviselő egységek. A csoportok – a szakszervezet Alapszabályával összhangban – önállóan alakítják ki szervezeti és működési rendjüket, választják meg képviselőiket. Szakszervezeti csoportként működik az önálló szakszervezet nyilvántartásába vett egyesület is, amelyik elfogadja a NeHGOSZ Alapszabályát. Ilyen esetben a szakszervezet saját Alapszabályát, Működési Szabályzatként kell figyelembe venni.
II./1.3.
A csoport megalakulását a NeHGOSZ elnöksége fogadja el. Csoport gyűlésén megválasztott személy nevét át kell adni a NeHGOSZ Ellenőrzési Bizottságának.
II./1.4.
A csoport bírósági nyilvántartásba vételére nincs szükség.
II./2. Küldöttgyűlés:
II./2.1.
A Küldöttgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve, mely a munkahelyi, területi csoportok által választott képviselők összességéből, illetve küldöttekből áll. A csoport a csoport-képviselőjén kívül minden 50 tagja után további egy fő küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe. Tehát pl. egy 52 tagból álló csoport összesen két küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe.
II./2.2.
A testület létszáma változó, amely megegyezik a létező, az Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentett küldöttek számával. A meghirdetett esedékes Küldöttgyűlésen azok a küldöttek vehetnek részt, akiknek a nevét 15 nappal a Küldöttgyűlés előtt írásban közölték az Ellenőrzési Bizottsággal. A Küldöttgyűlés megnyitása előtt az Ellenőrzési Bizottság elnöke az Alapszabály szerint bejelenti a küldöttek létszámát és megállapítja, hogy a Küldöttgyűlés határozatképes-e.
II./3. Elnökség:
II./3.1.
Az Elnökség a Küldöttgyűlések közötti időszakban a Szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve.
II./3.2.
Az Elnökség a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, két alelnökből és két elnökségi tagból (összesen 5 fő) áll. Elnökségi tagságra minden NeHGOSZ tag választható, akinek egyébként a tisztségviselését az Alapszabály nem korlátozza. A választott tisztségviselők mandátuma öt évre szól
II./.3.3.
Az Elnökség választott tagjai:
a.- elnök
b.- általános alelnök
c.- szervezési alelnök
d.- 2 elnökségi tag
II./3.4.
Az Elnökség feladata a Küldöttgyűlés határozatai és keretein belül a döntéshozatal és a szakszervezet mindennapi feladatainak ellátása.
II./4. Ellenőrzési Bizottság:
II./4.1.
Az Ellenőrzési Bizottságot a Küldöttgyűlés választja. Az Ellenőrzési Bizottság tagja nem lehet a Küldöttgyűlés delegáltja. Tagjainak száma 3 fő. A bizottság mandátuma öt évre szól.
II./4.2.
A bizottság tagjai maguk közül szóvivő feladatokra elnököt választanak. Az elnököt akadályoztatása esetén bármelyik bizottsági tag helyettesítheti.
II./4.3.
Minden választást az Ellenőrzési Bizottság bonyolít (választásokat kiírja, a szavazást felügyeli, a szavazatokat összegyűjti és értékeli, az eredményt közzéteszi, a panaszokat rövid úton orvosolja, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a Küldöttgyűlés elé terjeszti) le.
II./4.4.
Az Ellenőrzési Bizottság működésével szemben panaszt a Küldöttgyűléshez kell beterjeszteni.
II./5. Csoportokba nem szerveződő tagság:
II./5.1.
Mivel a NeHGOSZ-on belül munkahelyi, illetve területi csoportok alakítása nem kötelező, ennek a tagsági résznek a képviseletére három tagot kell választani, hogy a csoportokon kívüli érdekeiket a Küldöttgyűlésen képviseljék.
II./5.2.
A csoportokban nem szervezett tagok érdekvédelmét helyenként, esetenként, megválasztott képviselő látja el a munkáltatóval szemben. A tagsági jogok nem ruházhatók át, annak meghatalmazásával történő más tagra való átruházása nem megengedett.
II./5.3.
A nem csoportokba szervezett NeHGOSZ tagságot képviselő küldöttek kapcsolattartását a tagsággal a Küldöttgyűlés Ügyrendje Szabályozza.
III.fejezet: A SZAKSZERVEZET MŰKÖDÉSE
III./1. Általános alapelvek:
III./1.1.
A NeHGOSZ mindenkori megválasztott Elnöke, tevékenységét megbízással vagy munkaviszonyban végzi. A munkaadója és munkáltatói jogok gyakorlója a Küldöttgyűlés az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban.
III./1.2.
Az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság tagjai a munkájukat csak társadalmi megbízatásként láthatják el és ezért a munkáért semmiféle címen, nem részesülhetnek díjazásban. Természetesen a feladatok elvégzéséből fakadó költségeiket a szervezet köteles megtéríteni. A költségviselés alapelveit és a felhasználás eseti feltételeit a Küldöttgyűlés Ügyrendje határozza meg.
III./1.3.
A szakszervezet Elnöke nem lehet a tagcsoportok által esetenként létrehozott bizottság tagja.
III./1.4.
A testületek (csoportoknál Taggyűlés, Küldöttgyűlés, Elnökségi ülés, Ellenőrzési és más bizottsági ülések) határozataikat – a személyi ügyek kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozzák. Személyi ügyek esetén 2/3-os minősített és az érintett, vagy a szavazók kérésére titkos szavazás elrendelése szükséges.
III./1.5.
Érvényes határozatot akkor lehet hozni, ha a döntéshozásban az adott testület létszámának több mint 50%-a részt vesz.
III./1.6.
A pártoló tag bizottsági tagságot és tisztségeket nem tölthet be.
III./1.7.
A Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság ügyrendje kizárólag ügyviteli kérdéseket szabályozhatnak (pl. levezető elnök személyének megválasztása, felszólalások rendje, döntéshez szükséges dokumentumok megküldése, jegyzőkönyvvezetés, határozatok nyilvántartása, dokumentumok kezelése, költségtérítés, stb.
III./2. A csoportképviselő feladatai:
III./2.1.
A csoportképviselő önállóan képviselheti a csoport tagjait mindazon ügyekben, melyek csak az adott csoport tagságát érintik.
III./2.2.
A tagság más csoportjait is érintő állásfoglalás előtt a csoportképviselő köteles kikérni az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés véleményét, s az ott elfogadott álláspontot képviselni.
III./2.3.
A csoportképviselő köteles a csoport tagjainak érdekképviseletét minden körülmények között ellátni
III./3. A Küldöttgyűlés:
III./3.1.
A szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
III./3.2.
Kötelező a Küldöttgyűlés összehívása, ha
a.- azt a tagok 20 %-a, a cél és ok megjelölésével írásban kéri az elnökségtől
b.- az elnökség létszáma a határozatképtelenség alá csökken
c.- a szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, valamint ha a tartozások
d.- előreláthatólag nem teljesíthetőek azok esedékességekor
e.- a szakszervezet céljának elérése veszélybe kerül.
A c) pont alapján összehívott küldöttgyűlés a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szakszervezet megszüntetéséről dönteni.
III./3.3.
A küldöttgyűlés ülése nem nyilvános, azon a tagokon és az elnökség tagjain kívül csak a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek jelenhetnek meg.
III./3.4.
A küldöttgyűlést az elnökség hívja össze meghívó küldésével, legalább a küldöttgyűlés napját 30 nappal megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell
a.- A küldöttgyűlés székhelyét az elnökség határozza meg.
b.- az ülés idejének és helyszínének megjelölését
c.- az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
d.- Ha az elnökség a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívta össze, az ülést csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag jelen van, és egyhangúan hozzájárul a közgyűlés megtartásához.
e.- A meghívót írásban kell kiküldeni postán ajánlott és tértivevényes küldeményként vagy E-mail-en, ha ez utóbbi esetben garantálható az E-mail megérkezésének bizonyítása.
f.- A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok, az elnökség, a felügyelő bizottság az elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését írásban a kiegészítés indokolásával. A kiegészítésről az elnökség dönt. Ha az elnökség nem dönt erről vagy a kérést elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
g.- A küldöttgyűlés csak a napirenden szereplőkérdésekben hozhat határozatot.
III./3.5.
A Küldöttgyűlésre való delegálás szabályait a II./2. 1. pont tartalmazza.
III./3.6.
A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Minden tagnak egy szavazata van, a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.
III./3.7.
A küldöttgyűlésen megfigyelőként részt vehetnek a pártoló tagok is, szavazati joguk azonban nincs. Hozzászólási joguk a küldöttgyűlés határozata alapján lehet
III./3.8.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az;
-
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szakszervezet terhére másfajta előnyben részesít,
-
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
-
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
-
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szakszervezetnek nem tagja,
-
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy,
-
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
III./3.9.
A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi ügyekben titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazással kell megválasztani a szakszervezet tisztségviselőit és az Ellenőrző Bizottság tagjait.
III./3.10.
Minősített többség szükséges a következő esetekben:
a.- A küldöttgyűlés a jelen lévő szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével titkos szavazást rendelhet el bármely kérdésben.
b.- A jelenlévő szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével lehet dönteni a III./3. pont szerinti napirend kiegészítésről.
c.- Az alapszabály módosításához a jelen lévő szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges
d.- A szakszervezetnek más szervezettel való egyesüléséhez, szétválásához valamint a megszüntetéséhez a szavazati joggal rendelkező tagok összességének háromnegyedes többségének igen szavazata szükséges (abszolút többség).
III./3.11.
A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a delegált küldöttek több mint 50%-a jelen van.
III./3.12.
Ha az összehívott Küldöttgyűlés nem határozatképes, a Küldöttgyűlést levezető elnök 1 órai szünetet rendelhet el, amelynek eltelte után a Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintettében újból összehívottnak tekintendő. Az ilyen módon megismételt Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha erre a jogkövetkezményre való figyelmeztetést az eredeti meghívó tartalmazta, s ha azon a mandátumok több mint 30%-a jelen van.
III./3.13.
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.- az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b.- saját ügyviteli rendjének (Ügyrend) a létrehozása és elfogadása,
c.- a szakszervezet tevékenységi, érdekképviseleti programjának elfogadása,
d.- a tisztségviselők megválasztása (Elnökség, ellenőrzési és eseti bizottságok), leváltása, lemondások elfogadása vagy visszautasítása,
e.- a szövetségekhez való csatlakozás, kiválás,
f.- a pénzügyi beszámoló és terv elfogadása,
g.- az elfogadott Alapszabállyal kapcsolatban tett tagsági észrevétel alapján az Alapszabály felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.
h.- a szakszervezet megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
i.- az elnök és a többi vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása,és díjazásának megállapítása.
j.- az éves költségvetés elfogadása,
k.- az éves elnökségi beszámoló elfogadása – ezen belül a szakszervezet vagyoni, gazdasági helyzetéről szóló jelentés elfogadás is
l.- dönt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
m.- dönt a tagdíj mértékéről és esedékességéről
n.- az 5 MFt feletti gazdasági, pénzügyi, illetve a szakszervezet ingatlan és ingó vagyonát érintő döntések meghozatala
e.- a szakszervezet tagjai, volt tagjai, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés
f.- a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
III./3.14. A Küldöttgyűlés lebonyolítása.
A küldöttgyűlést az elnök vagy az elnökség tagja nyitja meg. A küldöttgyűlés megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítő személyt, továbbá a két (vagy több) tagú szavazatszámláló bizottságot szavazatszámláló személyt. E személyekre az elnök, az elnökség, valamint a jelen lévő tagok tehetnek javaslatot. Több jelölt esetén a több szavazatot kapott személy láthatja el ezeket a pozíciókat.
a.- A küldöttgyűlésen jelenlévő tagokról nevük és lakhelyük megjelölésével jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a tagoknak alá kell írnia.
b.- A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttgyűlést követően legkésőbb a 30. naptól kezdve a tagok megtekinthetnek a szakszervezet székhelyén, honlapján.
c.- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés kezdésének és befejezésének időpontját is. A jegyzőkönyvet alá kell írnia a levezető elnöknek és a két jegyzőkönyv hitelesítő személynek.
d.- A hitelesített jegyzőkönyvet a szakszervezetnek tíz évig meg kell őriznie.
e.- A levezető elnök a megválasztását követően elrendeli a határozatképesség megállapítását, amelyet minden határozat meghozatala előtt újra meg kell állapítani, s azt a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
f.- A Küldöttgyűlés által hozott határozatokat a Küldöttgyűlésen a levezető elnök kihirdeti s azokat a jegyzőkönyvben sorszámozva kell szó szerint leírni. A határozatokat a küldöttgyűlést követő harminc napon belül meg kell küldeni a tagoknak.
III./4. Az Elnökség feladatai;
a.- A szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség, amely öt fő, tagból áll. Az elnökség tagjai az elnök, két alelnök és két elnökségi tag. Ha tisztségüket munkaviszonyban látják el, munkaviszonyuk a tisztség betöltésének idejére szólhat.
b.- Az elnökség a küldöttgyűlés közötti időben látja el a szakszervezet teendőit, s gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a feladatait a küldöttgyűlés által hozott határozatok keretei között végzi, köteles e határozatok végrehajtására. Az elnökség a tevékenységét a szakszervezet érdekének megfelelően köteles végezni.
c.- Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, ott a szakszervezettel, az ellátott tisztségükkel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a szakszervezet tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
d.- Az elnökség az üléseit 3 havonta tartja az elnökség által elfogadott működési szabályzat szerint, vagy ennek hiányában az üléseket az elnök hívja össze írásban, vagy pl. E-mail, vagy sms is. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnne, akkor az elnökség ülését bármelyik elnökségi tag összehívhatja.
e.- Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Az elnökség üléseit az elnök, vagy megbízása alapján az elnökség más tagja vezeti le.
f.- Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt valamennyi elnökségi tag részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyvnek/emlékeztetőnek szó szerint és számozással ellátva kell tartalmaznia az elnökség által meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt és a határozatokat a szakszervezet irattárában kell elhelyezni, s azt tíz évig meg kell őrizni.
g.- Az elnökség ülésén az elnökség által meghívott személyek, valamint a Ellenőrző Bizottság tagjai vehetnek részt tanácskozási joggal.
h.- Az elnökség gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselők felett, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe.
III./4.1.
Az Elnökség összehívása az Elnök feladata.
III./4.2.
Amennyiben az ülés összehívására valamely csoportképviselő kérésére kerül sor vagy valamely csoportot érint az ülés, akkor tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett csoport képviselőjét is.
III./4.3.
Az öttagú Elnökségből legalább három főnek jelen kell lenni ahhoz, hogy érvényes döntést lehessen hozni. Az Elnökség döntéseinek érvényességéhez a jelenlévők több mint 50%-ának egyetértése szükséges.
III./4.4.
Az Elnökség hatáskörébe tartoznak a következő ügyek:
a.- szakmai (ágazati) kollektív szerződés megkötése,
b.- szakmai (ágazati) bér-megállapodások elfogadása,
c.- döntés az alkalmazottak foglalkoztatásáról,
d.- demonstrációk (pl. sztrájk) elindítása, leállítása,
e.- valamint minden olyan ügy, melyek eldöntésére valamely csoport felkéri a testületet,
f.- a pénzügyi beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása,
g.- a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntések meghozatala,
h.- az elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése,
i.- az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése,
j.- a szakszervezet vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására, befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
k.- a küldöttgyűlés összehívása és napirendi pontjainak meghatározása, a küldöttgyűlés előkészítése
l.- részvétel a küldöttgyűlés és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre,
m.- a tagság nyilvántartása,
n.- a szakszervezet határozatainak, okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, nyilvántartása és kezelése, a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
o.- az alapszabály által az elnökség hatáskörébe tartozó döntések meghozatala (pl. tagfelvétel, kizárás),
ö.- javaslatot tesz a küldöttgyűlésre, a tagdíj mértékére,
p.- előkészíti a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozást.
r.- a tag és a vezető tisztségviselők részére a szakszervezetre vonatkozóan felvilágosítást ad és biztosítja számukra a szakszervezetre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintést az alapszabály előírásai szerint. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökség, a tag, illetve a tisztségviselő által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A felvilágosítás és az iratbetekintés megtagadható, ha ez a szakszervezet üzleti titkát sértené vagy működési rendjét. Ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. A felvilágosítás megtagadása esetén a tag vagy tisztségviselő kérheti a szakszervezet kötelezését a felvilágosítás megadására, ha azt indokolatlannak tartja,
s.- az elnökség szabályzatban megállapíthatja a saját működési rendjét.
III./5. Az Elnök feladatai:
a.- Az elnök irányítja és összehangolja az elnökség és a titkárság tevékenységét.
b.- Az elnök a szakszervezet törvényes képviselője, aki ezt a jogát önállóan gyakorolja. Az elnök a szervezet képviseletének jogát, erre irányuló meghatalmazással részlegesen (egy-egy konkrét kérdésben) vagy teljesen átadhatja időlegesen vagy tartósan más elnökségi tagnak. A tartós és a teljes körű meghatalmazást írásba kell foglalni.
III./5.1
A mindenkori Elnök az 1997. Október 4-ei Küldöttgyűlésen elfogadott (U.I.C.R.) Hivatásos Gépkocsivezetők Nemzetközi Szövetséghez való csatlakozása, mely a NeHGOSZ tagozataként működteti. Az Elnök feladata a tagság egészének képviselete. A csoportok Taggyűlésének, a Küldöttgyűlésnek, a NeHGOSZ Elnökségének döntéseinek megfelelően.
III./5.2.
Az Elnök feladata összehívni a rendes vagy rendkívüli Küldöttgyűlést, kivéve, ha a Küldöttgyűlés összehívására az Elnök leváltása miatt került sor. Ebben az esetben az Ellenőrzési Bizottság Elnöke hívja össze a Küldöttgyűlést.
III./5.3.
Az Elnök a küldöttgyűlés és az elnökség hatáskörébe nem tartozó körben a munkáltatói jogokat gyakorolja a szakszervezet alkalmazottai felett.
III./5.4.
Az Elnök speciális szakkérdésekben megbízhat külső szakembert egy ügy elintézésével, de a felelős akkor is ő marad.
III./5.5.
Az Elnök távolléte, betegsége, felfüggesztése esetén helyettesítéséről az Elnökség dönt.
III./6. Az Általános Alelnök, feladatai:
III./6.1.
Az Általános Alelnök feladatait, jogait és működési területét az Elnökség saját maga által elfogadott Ügyrendjében külön határozza meg.
III./6.2.
Gondoskodik arról, hogy a szervezet gazdálkodása zökkenőmentes legyen.
III./6.3.
Felügyeli a tagdíjnyilvántartást, a naplófőkönyv vezetését, valamint a házipénztárát.
III./7. A szervezési alelnök és az elnökségi tagok feladatai:,
III./7.1.
Biztosítják, hogy a szervezet propagandája egységes legyen.
III./7.2.
Megszervezik a szervezet taglétszám-növekedésének programját. A tagsági jogviszony megújítási eljárását szervezik.
III./7.3.
Személyesen irányítják a szervezés mechanizmusát.
III./8. Az Ellenőrzési Bizottság feladatai:
a.- Ellenőrzési Bizottság három tagból áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg 5 évre. Az Ellenőrzési Bizottság tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
b.- Az Ellenőrzési Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagnak a lemondó nyilatkozatot az elnök felé kell megtennie.
c.- Az Ellenőrzési Bizottság tevékenységének célja a szakszervezeti szervek tevékenységének ellenőrzése a szakszervezet érdekeinek megóvása. Feladata a szakszervezeti szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szakszervezeti határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
d.- Az Ellenőrzési Bizottság tagja csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelőbizottsági tag az, akivel szemben a vezető tisztségviselőkkel szembeni kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személyvezető tisztségviselője.
e.- Az Ellenőrzési Bizottság tagjai munkájukat csak személyesen végezhetik. Tevékenységük során a szakszervezet szerveitől függetlenek, tevékenységük körében nem utasíthatóak.
f.- Az Ellenőrzési Bizottság a szakszervezet irataiba, nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a szakszervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
g.- Az Ellenőrzési Bizottság első ülését a megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani. Az üléseket az elnök hívja össze. A felügyelőbizottság működésének, üléseinek a rendjét saját működési szabályzatában határozhatja meg.
h.- Az Ellenőrzési Bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál legalább két tagja jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
i.- Az Ellenőrzési Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szakszervezetnek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a szakszervezet felé.
III./8.1.
Az esetleges szabálytalanságokról szóló bejelentések kivizsgálása.
III/8.2.
Alapszabály céljaival ellentétes, vagy törvénytelen működés, cselekedet esetén köteles a Küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni és a vizsgálat eredményét írásban az ülés elé, terjeszteni. Javaslatukat a Küldöttgyűlés a döntésénél köteles figyelembe venni. Az Elnök elmarasztalása esetén kezdeményezheti a Küldöttgyűlés összehívását is.
III./8.3.
A rendes Küldöttgyűlésen beszámol az előző időszak tapasztalatairól.
III./8.4.
Ülések alkalmával mandátum-ellenőrzést végez. Szavatolja a Küldöttgyűlés Alapszabályszerűségét.
III./9. Eseti bizottságok:
III./9.1.
Az eseti bizottságok kizárólag az érdekképviselet egyszerűbb megvalósítása érdekében jöhetnek létre, nem lehet önálló pénzügyi tevékenységük, nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. Tevékenységüket Működési szabályzat szerint végzik.
III./9.2.
Az egy munkaadónál vagy egy megyében lévő önálló képviseleti szervvel rendelkező csoportok eseti bizottságokat hozhatnak létre.
IV. Fejezet: KÉPVISELET, ALÁÍRÁSI JOG
IV./1.
A NeHGOSZ Elnöke önállóan vagy az Elnökség két tagja együttesen képviseli harmadik személyekkel szemben a NeHGOSZ-t.
IV./2.
Eseti ügyekben az Elnökség Alapszabály szerinti döntésével bármely két tagot együttesen meghatalmazhat képviseletre.
IV./3.
A munkahelyi csoport-képviselők a csoport Működési Szabályzat szerint képviselik saját munkahelyi vagy területi csoportjaikat.
V. Fejezet: PÉNZÜGYEK
V./1.
A NeHGOSZ vagyonával történő gazdálkodásért a küldöttgyűlés és az elnökségfelelős.
V./2.
A szakszervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik.
V./3.
A szakszervezet működésének pénzügyi feltételeit alapvetően tagdíjakból, egyéb támogatásokból és juttatásokból fedezi. Valamint a szakszervezeti célok érdekében kiegészítő jelleggel végzett saját gazdasági tevékenységből származó jövedelem.
V./4.
A tagdíj egyéni és pártoló tagság esetén 1.000.-Ft./hó. Belépéskor minden tag legalább kéthavi tagdíjának megfelelő belépési díjat fizet, mely beszámít a díjbefizetési kötelezettségbe. A továbbiakban a díjbefizetés a bérjegyzéken való levonás útján történik. A tag kérésére postai úton, csekken vagy személyesen házipénztárba, történhet a rendszeres díjbefizetés. Az elnökségnek jogában áll rendkívüli Küldöttgyűlést összehívni tagdíjemelés céljából, ha az infláció jelentősen emelkedik és a NeHGOSZ működését, veszélyezteti.
V./5.
Az Elnökség a tagdíj befizetése alól egyedi kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet.
V./6.
Szakszervezetünk nyugdíjas tagjai 200-Ft/hó tagdíjat fizetnek, amennyiben nem állnak munkaviszonyban.
V./4.
A munkahelyi és területi csoportok a fenti mértéktől eltérően magasabb mértékben is megállapíthatják a tagdíjat.
V./5.
A beszedett tagdíjakból fedezi a NeHGOSZ a tagdíj és fizetési kötelezettségeit, valamint a szervezet mindenkori tisztségviselői részére az elnökség által a mindenkori adókötelezettséget figyelembe véve használja fel a Küldöttgyűlés által megszavazott költségtérítési keretet.
V./6.
A bankszámla feletti rendelkezési és utalványozási jog 5 MF t-ig az elnököt illeti meg, ezen felül az elnökség kifejezett írásbeli döntése és meghatalmazása alapján az elnök és egy másik elnökségi tag együttesen jogosultak a rendelkezésre és utalványozásra.
V./7.
Gazdasági és szervezési ügyekben az Elnök önállóan, az Általános és a Szervezési Alelnök együttesen írhat alá.
V./8.
A szociális segély egyéves tagság esetén, valamint 12 havonta adható. Kategóriák:
A nyugdíjas tagjaink segélyezéséről az Elnökség dönt, egyedi elbírálás alapján.
-
90 napon túl tartó betegállomány:…………………………….………………………….. 5000.-Ft.
-
30 napon túli kórházi kezelés:……..………………………………………………………. 5000. Ft.
-
Kórházi kezelés + 30 betegállomány:……………………………………………………. 5000. Ft.
-
Kórházi kezelés + 30 nap alatti betegállomány:……………………………………… 3500. Ft.
Minden esetben orvosi igazolás szükséges.
Bármely segély egy évben egyszer folyósítható.
Rendkívüli esetekben az elnökségi ülés dönt.
A SZAKSZERVEZET MEGSZŰNÉSE
VI./1.
A szakszervezet megszűnhet
a.- jogutóddal: vagy
b.- jogutód nélkül: a küldöttgyűlés kimondja a szakszervezet megszűnését, vagy az arra jogosult szerv (bíróság) szünteti meg. Jogutód nélkül szűnik meg a szakszervezet akkor is, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
c.- A szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelése után fennmaradó vagyont céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek lehet csak átadni. A tagok között nem osztható fel.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VII./1.
A mindenkor érvényes Alapszabály hozzáférhetőségét, naprakészségét a Szervezési Alelnöknek kell biztosítania.
VII./2.
Az ebben az Alapszabályban nem szabályozott kérdéseket az Egyesülési jogról szóló törvény alapján kell elbírálni.
VII./3.
Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § rendelkezései az irányadóak, annak keretei között a küldöttgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2003. augusztus 30-ai Küldöttgyűlésén.
A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2007. szeptember 28-29-kei Küldöttgyűlésén.
A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2011. április 21-kei Rendkívüli Elnökségi ülésén.
A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2012. november 24-kei megismételt Küldöttgyűlésén.
A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2017. február 18-kai rendkívüli Küldöttgyűlésén.
Az alapszabály módosítása 2017. április hó 28-án lép hatályba.
Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján és annak hatályos tartalmának
NeHGOSZ elnök.
